|
Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalom csak ingatlanra létesíthető, és legalább két ingatlant feltételez. A joggyakorlat a szolgalmi jog jogosultját "uralkodó", míg terheltjét "szolgáló" teleknek nevezi. Telki szolgalom csak önállónak minősülő ingatlanok terhére, illetve javára jöhet létre. A szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő). A telki szolgalomnak két fő csoportja van a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. A tevőleges szolgalom arra jogosítja fel jogosultját, hogy a más tulajdonában lévő ingatlanon olyat tegyen, amire egyébként nem lenne joga (például átjárás, közművek átvezetése), a tűrésre irányuló szolgalom esetében a szolgáló telek birtokosának (tulajdonosának) tartózkodnia kell olyan magatartástól, amire egyébként joga lenne. A telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Törvény biztosítja az úgynevezett -útszolgalmat -, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
|
