|
SZENTIMENTALIZMUS: irodalmi irányzat a 18. század második felében - a felvilágosodáson belül a szubjektivitás rejtett mélységeinek feltárásával a romantika felé nyitott utat - uralkodó műfaja a líra és a regény, kivált a napló és a levél-regény ( Richardson, Sterne, Rousseau )
Érzelmesség: irodalmi irányzat a XVIII-XIX. sz. fordulóján, amely a polgárság érzelmi lázadását fejezte ki a fennálló társ. rend ellen, és a személyiség szabad érzelmi kibontakozására törekedett. A szentimentalizmus irányzata Angliából indult a moralista lapok hatására, majd végigvonult egész Európán: Jean-Jacques Rousseau a francia, Christian Fürchtegott Gellert, majd a fiatal Johann Wolfgang Goethe a német irodalomban volt jeles képviselője. A magyar irodalomban a szentimentalizmus egyrészt olyan írók műveiben jelentkezett, akiket alkalmi személyi válság tett alkalmassá arra (pl. Batsányi György, Csokonai Vitéz Mihály, Verseghy György stb ), másrészt olyan írók műveiben, kik számára a szentimentalizmus tartós alkotói állapotot jelentett és jelentős lírai ciklusokai hoztak létre (pl. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor stb.).
Szentimentalizmus
Nyelv: angol
|