|
POZITIVIZMUS: polgári filozófiai irányzat a 19. században - fő képviselői: Comte, Mill, Spencer - mint metafizikusat eleve félretolta a lét és a tudat viszonyának kérdését, a spekulatív dedukció helyett az egzakt indukció módszerére szavazott s azt vallotta, hogy a tudománynak nem feladata a tények magyarázata, csupán a leírása - Spencer az esztétika területén a szépség problémáját a biologista esztétika jegyében vélte megoldhatónak, a művészet lényegét a játékösztönből vezette le - Az irodalomtörténeti pozitivizmus a francia Taine nevéhez fűződik. Alapelve az, hogy nem rendszert hanem módszert akar adni az irodalom és művészettörténeti kutatásokhoz. A lényeg a a művészi jelenségek létrejöttének értelmezése. Erre szolgál Taine-nél a "három erő"-re való visszavezetés. Eszerint a művészi jelenségek létrejöttének végső tényezői:
1. A faj : az öröklött, szerzett és tovább örökített tulajdonságok rendszere
2. A környezet: a földrajzi, társadalmi, éghajlati és történelmi körülmények
3. Az időpont: melyben az alkotás létrejött
|
