|
Iparművészet: E század folyamán keletkezett ujabb fogalom és ujabb szó; az u. n. nagy művészetekkel, t. i. az építészet, szobrászat és festészettel mintegy ellentétben a kisebb, vagy másként díszítő művészetek (l. o.) megjelölésére szolgál, azoknak nagy csoportját foglalja magában. Az I. fogalmában össze van kapcsolva az ipar és a művészet fogalma. Az iparnak az a feladata, hogy az ember életének kényelméhez szükségelt, gyakorlati célra, közönséges használatra szánt tárgyakat, eszközöket előállítsa; a művészetnek ellenben az a hivatása, hogy alkotásaival az ember szép-érzetét kielégítse. Az I.-ben a két föladat találkozik; legkülönfélébb készítményeinek az a közös ismertető jele, hogy egyfelől gyakorlati célra szolgálnak, másfelől azonban szépérzetünk kielégítésére is törekszenek. Az I. a használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és szinekkel nemesíti, s ennélfogva megkülönböztetjük egyfelől az ipartól, másfelől a művészettől. De azonnal észrevesszük azt is, hogy e megkülönböztetés nem egészen szabatos; nem lehet megvonni a határt, mely az I.-et elválasztja egyfelől az ipartól, másfelől meg a művészettől. Az építészetet p. a művészetek közé soroljuk, noha minden alkotása gyakorlati célra szolgál. A mozaik- és az üvegképek, sőt a falképek is, amennyiben az épületet diszítik, az I. ismertető jelét öltik magukra.
Az I.-nak szerkezeti jellegü és jobbára önálló ágai anyaguk szerint csoportosítva ezek: 1. Szövészet (textilis művészet), 2. agyag- (keramika), 3. üveg-, 4. fa-, 5. csont-, 6. fémművesség. Az utóbbi a fémek sokféleségénél és azok sokféle alkalmazhatóságánál több csoportra oszlik. Ilyenek: a) A kovács és lakatos. b) Bronzművesség. c) Ékszerészet. d) Ötvösség. Az I. főbb ágai, melyek az előbbi csoport készítményeinek diszét állítják elő: 1. Zománc. 2. Mozaik. 3. Intarsia. 4. Niello. 5. Maratás és vésés. 6. Lakk és egyéb festés. 7. Üvegképek és egyéb díszítmények. További anyagok: a bőr, papir, toll, kagyló, kő, stucco stb. Az I. körébe szokás sorolni az irást, a könyvnyomtatást és az u. n. grafikai, azaz sokszorosító művészeteket is. Ezek: a rézmetszés, rézmaratás, acélmetszés, fametszés, kőnyomat, fénykép, cinkmaratás stb.
Izmusok: A 19. sz. második felében megindult művészi "formaforradalom" irányzatainak összefoglaló elnevezése. Jelentősebbek közülük a naturalimus, a szecesszió, a szimbolizmus, a parnasszizmus, az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, valamint az avantgarde és a neoavantgarde gyűjtőfogalmába sorolt irányzatok.
|
