|
Égei kultúra: A kréta-mükénéi építészet, amelynek magas színvonalát a romokban ránk maradt emlékek tanúsítják, több olyan alaprajzi és szerkezeti megoldást teremtett, vagy vett át Tróján keresztül Kis-Ázsiából, amely a görög építészet fejlődéséhez kiindulásul szolgált. Ilyen a megaron alaprajzi elrendezése és az antefalak közötti oszlopokkal alakított főhomlokzata. Ez válik a görög templom alaptípusává. Ilyen továbbá a tirünszi várkapuknak a várfalra merőleges falnyelvek között oszlopokkal határolt előcsarnokos megoldása, a görög kapuépítmények, a propülaiák mintaképe. A krétai oszlop fejezetének mintájára alakult a görög dór oszlop.
Az égei kultúra feltárása a XIX. század második felében indult meg. Elsőként a műkedvelő német régész, Heinrich Schliemann kezdte el 1870-ben Kis-Ázsiában a Hiszarlik-domb ásatását és várakozásának megfelelően rábukkant Trója maradványaira. Az ásatást munkatársa, Wilhelm Dörpfeld német építész folytatta, aki az i. e. 4. évezredből származó legkorábbi település fölött a későbbi tizenegy egymásra települt város, ill. falu rétegeit ismerte fel.
Schliemann és Dörpfeld kezdte meg 1876-ban Mükéné, 1884-ben pedig Tirünsz feltárását. A krétai építészet emlékeinek felnyitását, amit Schliemann is tervezett, 1900-ban Arthur Evans angol régész indított meg a knósszoszi palota romjainak ásatásával. A sziget többi palotáját francia, olasz és amerikai régészek tárták fel a század első felében.
|
