Mai napig a legmélyebb és legátfogóbb magyar értelmező szótár ami az Magyar Tudományos Akadémia MTA megrendelésére és kiadásában jelent meg. Elkészítői az MTA felkérésére Czuczor Gergely és Fogarasi János akadémikusok voltak
Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.
A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)
„A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természete szerint, némely főbb szabályokat kivéve, különbözőnek kell lenni minden egyéb nyelvek szótárainak alkatától, valamint az eddig készült magyar szókönyvekétől is. Végre mivel e szótárban idegen nyelv nem vétethetik segédül, minden egyes szóról el kell mondani mind azt, mit róla nyelvtudósnak tudnia lehet, és kell.”
Egy-két évnyi tapasztalat után kiderült, hogy az elkészült cikkek, igen különböző, eltérő nézetek szerint készültek el. Ily módon nem folytatódhatott tovább a munka, hiszen egységes nyelvészeti nézet alapján kellett összeállítani a szótárat.
1844-ben az Akadémia ezért, két kiváló férfit, Czuczor Gergelyt (a Nagy szótár szerkesztője) és Fogarasi Jánost (annak ellenőrző vizsgálója) bízta meg a magyar nyelv szótárának elkészítésével.
A magyar nyelv szótára, Előbeszéd (1862):
„Mi érezve e megbizatás véghetetlen fontosságát s hiányos ismereteinket, aggodalommal, de az ügy létesülendése végett, hogy az egyszer általunk bemutatott munkát aztán az egész nemzet vihesse a tökély lehető fokára, minden tőlünk kitelhető áldozatra is készen állva, a választásnak, jobban parancsolatnak hódoltunk. És miután egyszer magunkat elhatároztuk, teljes erőnket és tehetségünket annak végrehajtására fordítók…”
1844-től 1861-ig készült a szótár, csak a szabadságharc nehéz időszakában szakadt meg néhány évre a munka. Bár szabadságharcunk elbukott, a két szerző, élete végéig dolgozott – emberfeletti kitartással – e hatalmas mű befejezésén.
A szótár részei:
ELŐBESZÉD.
I. A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve.
Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak. 1840.
II. Részletesb igazolása azon elveknek, illetőleg eljárási módoknak, melyeket a munka folytában az általános utasítások nyomán is követtünk.
A szók értelmezése. Ugyanazon szónak többféle érteménye. Szócsaládosítás. Táj- és elavult szók. Szóelemzés. Külhasonlítás. A szóhasonlítás elvei, és szabályai. stb.
III. A magyar szók alkatrészeinek rendszere.
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
A gyökökről.
A szóképzés.
A szóviszonyító ragokról.
SZÓCIKKEK
A szócikkek tartalma:
- Gyökre és képzőkre bontás.
- Magyarázat, meghatározás.
- Példázatok.
- Származás.
Napjainkra a legnépszerűbb és legátfogóbb értelmező szótárrá lett a Czuczor-Fogarasi Szótár és vele a gyöknyelvészet.
Gyöknyelvészet:
A gyök egy 18-19. századi nyelvészeti szakkifejezés: a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentés tartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre. A gyök nem volt azonos a szótővel, mivel ez utóbbi esetében nem állt fenn a nemredukálhatóság kritériuma. A gyökök lehettek kötött vagy szabad morfémák is. A gyök morfémákat alapvetőnek tartották a toldalékolásban és az összetett szavak képzésében, különösképpen a ragasztó nyelvek esetében.
Ma a „gyök” szakkifejezés érthetetlen okból a magyar nyelvészetben nem használatos, helyette a korábban gyökként emlegetett elemeket szótöveknek vagy fiktív töveknek nevezik, attól függően, hogy önállóan használatosak-e (pl. KÖRöz és KÖRző – tövük a „kör”), vagy nem (van FORog és FORdul, de nincs magában álló „for”).
A gyök nyelvtani fogalmát nem szabad összekeverni tükörfordításaival. Angolul gyöknek („root”) nevezik azokat az ősi szavakat, amelyek egy nyelvcsalád ősnyelvében a mai nyelvek szavainak eredetéül szolgáltak. Ezen kívül gyökszónak („root word”) nevezik az összetett szavakban gyakran előforduló idegen szavakat is. Pl. televízió és telekommunikáció: mindkét szóösszetétel első tagja a görög tele (τῆλε – „messzi”, „távoli”).
A Czuczor Gergely és Fogarasi János szerkesztette A magyar nyelv szótára szerint a magyar nyelvben mintegy 2000 gyök található. Minden gyökből kialakítható egy szóbokor.
A szóbokor nyelvtani szakkifejezés, az egy szógyök köré szerveződő szavak csoportját, bokrát jelenti.
A szóbokorba szerveződő szavakat jelentésbeli és hangalakbeli hasonlóságuk kapcsolja össze. A szóbokrok egy-egy elvontabb jelentéskör köré csoportosulnak. A finom hangalakváltozások követik a jelentésváltozásokat. Így a nyelv mintegy összefüggő hálózatot képezve írja le a világot, és föltárja annak összefüggéseit.
A gyökök és szóbokraik további nagyobb csoportokba sorolhatóak. Szintén jelentés és hangalakbeli egyezések alapján beszélhetünk gyökcsaládokról, vagy más néven gyökbokrokról.
A gyökcsaládok elnevezésére, megkülönböztetésére – a hasonló gyökökből kivonva a közös nevezőt – alkotjuk a teremtő gyököket. Teremtő gyök, mivel ebből születnek a gyökök, amelyeket éppen ezért fiagyököknek is szoktunk nevezni.
Egypár fontosabb szóbokrunk:
EGY teremtő gyök (mássalhangzós gerinccel rendelkező, egyszótagú szógyökökből álló szóbokor):
EGY (magyar gyök) egy, egyetlen, egyezmény, egyed, egyén, egyedül, egység, egyenlő, mindegy, kiegyezés, elegy stb.
EG (magyar gyök) ég, egész, egészség, -eg képző: összeg (egybe összesített), köteg (egybe kötött), tömeg (egybe tömörült) stb.
SZER gyök: szeret, szeretet, szerel, szerelem, szerelmes, szerez, szerzet, szerzetes, szerszám, szerény, szerkeszt, szerencse, szerep, szerepel, egyszer, egyszersmind, szerint, gyógyszer, stb.
