|
Boldogasszony palástja
A palástfű (Alchemilla vulgaris) levelének formája egy általvetett köpenyre vagy palástra hasonlít, mint azt a régi, Máriát ábrázoló képeken lehet látni, emiatt népies neve: Boldogasszony palástja.
A palástfű (Alchemilla vulgaris) levelének formája egy általvetett köpenyre vagy palástra hasonlít, mint azt a régi, Máriát ábrázoló képeken lehet látni, emiatt népies neve: Boldogasszony palástja. A levelek tölcsér alakú mélyedéseiben minden reggelre ezüstösen csillogó vízcsepp gyűlik össze, ezt az „égi harmatot” régen az aranykészítéshez nélkülözhetetlennek tartották. Amióta a kereszténység létezik, Szűz Mária áldása van rajta. A palástfű elsősorban a nők gyógynövénye.
Belső használata
a erősíti a méhet (szülés előtt és után egyaránt alkalmazható),
a szabályozza a rendszertelen menstruációt,
a enyhíti a klimaxos tüneteket,
a alkalmazható a fenyegető vetélés elkerülésére,
a jó összehúzó szer hasmenés ellen.
Külsőleg
a fehérfolyás, hüvelyviszketés ellen,
a sebek, gyulladások, kelések gyógyítására,
a arcbőr ápolására,
a fogínyvérzésre használhatjuk.
A palástfű házi alkalmazása
Drogja a virágzó, föld feletti része, ebből készíthetünk:
1. Forrázat: 1 evőkanálnyi szárított palástfüvet 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 15 percig állni hagyjuk, leszűrjük. Szokásos adagja naponta 3x2 dl. Túl erős vérzés esetén készítsük a forrázatot 2 evőkanálnyi drogból, továbbá társíthatjuk szúrós gyöngyajakkal és orbáncfűvel. A palástfű teáját rendszeresen fogyaszthatjuk, mellékhatása nem ismeretes, de szülés előtti alkalmazását mindenképpen beszéljük meg kezelőorvosunkkal.
2. Tinktúrakészítés: Egy befőttesüveget félig megtöltünk apróra vágott friss, virágzó palástfűhajtással, 90 fokos alkohollal felöntjük. Két hétig érleljük, majd leszűrjük, az ázalékot jól kinyomkodjuk és desztillált vízzel 40 fokosra hígítjuk. Menstruációs panaszok, klimaxos tünetek enyhítésére teába csepegtetve (3x10-21 csepp) fogyasszuk.
3. Az arcbőr tisztítására, a kitágult pórusok összehúzására krémet készíthetünk belőle: a legegyszerűbb eljárás, ha a saját megszokott krémünkből 2 grammnyit külön tégelybe teszünk, és egy kávéskanálnyi tinktúrát hozzáöntve jól elkeverjük. (Ha van gyógyfűprésünk, a friss növény préslevét tesszük a krémünkbe.) A palástfű rendszeres használatával bőrünk rugalmas és bársonyos lesz.
A palástfű házi termesztése
A tápanyagban gazdag, nedves földet szereti a legjobban, de soványabb kerti talajon is megél. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük. Szaporítható magvetéssel vagy tőosztással. Csírázása kissé nehézkes, ezért célravezetőbb a tőről való telepítés.
A természetben található hazai palástfűfajok védettek, ezért gyűjtésük tilos.
Nagyboldogasszony napjához tartozó szép és hasznos szokás a gyógynövények gyűjtése. Ne mulasszuk el mi sem, ha lehetőségünk van rá! A körülöttünk élő növények segítenek bennünket, ha szeretettel és odafigyeléssel közeledünk feléjük. Minden bajunkra, bánatunkra ott van a segítség bennük. Fűben, fában orvosság, ahogy szoktuk mondani. Jól jön megelőzésre és gyógyulásra a füvek és virágok csodálatos ereje.
Milyen üzenetet hagytak ránk elődeink?
E napon Szeged környékén úgy mondták, hogy “nagyboldogasszonyi füvet” mennek szedni (napraforgót, ökörfarkkórót, csomborkát – Tápén olajágat). Három nap és három éjjel, hogy a Nap fénye és a Hold ereje átjárja, kint tartották a háztetőn. Az ilyenkor szedett növénynek különleges erőt tulajdonítottak:
új pár ágyába tették
csecsemő bölcsőjébe
halottak mellé
új ház építésénél a küszöb alá
használták hideglelésnél
gyógyító főzetével borogattak, lemostak
maguknál hordták minden bajtól megvédett
Az Őrségben koszorút kötöttek az e napon szedett virágokból,s az oltárra helyezték. Vízkeresztkor a füstjével végigtisztították a házat, majd a füstje felé tartották a talpaikat, hogy minden nyavalyától távol tartsák magukat, s közben imádkoztak.
Egyes vidékeken hét, kilenc virágból kötötték a koszorú. Van ahol 77 félét említenek a források, de mindig páratlan számút. Ezek a növények mind gyógyító füvek, virágok, varázsnövények vagy neveikben hordozzák Boldogasszonyunk, Mária nevét.
Általánosan elterjedt szokás volt, hogy virágáldást, virágszentelést tartottak ezen a napon. A szentelt virágokat különböző dolgokra, alkalmakkor használták:
szentelt virággal füstöltek a halott mellett
sírra tettek belőle
szülő nő (Boldogasszony ágya) ágyát szirmaival hintették- milyen szép lehet virágszirmokkal ékesített ágyban szülni és megszületni:)
vetőgabonába tették a szirmait
párna alá tették – szemverés ellen, boszorkányok ellen
ablakba, ajtó fölé tették
gerendára tűzték
villámláskor, mennydörgéskor szentelt gyertya lángjánál füstölték
jelenléte megvéd a tűztől, a villámcsapástól
betegeknek tea készült belőle, borogatás, lemosó főzet
rontás ellen kiváló
leginkább a sublótban, ládafiában tartották a szentelt gyertya mellett
Nagyon sok gyógyító fűnek, virágnak adták Boldogasszony vagy Szűz Mária nevét( a teljesség igénye nélkül):
Boldogasszony mentája (csomborka, Mentha pulegium)
Boldogasszony szilvája (nyári szilva)
Boldogasszony ága (Boróka)
Boldogasszony papucsa Mária cipője, Mária cipellője( Cypripedium calceolus)
Boldogasszony tövise vagy káposztája,Máriatövis (Silybum marianum))
Boldogasszony tenyere (Chrysanthemum balsamite; Tanacetum balsamita)
Boldogasszony palástja (Palástfű – Alchemilla)
Boldogasszony haja (Aranka, Cuscuta)
Boldogasszony füve (Szeplőlapú – Cerinthe))
Boldogasszony rózsája (kövirózsa – Sempervivum)
Boldogasszony rózsája (Bársonyos kakukkfűszegfű- Lychis coronaria)
Mária könnye (rezgőfű, Briza Media)
Mária füve, Máriafű (hegyi árnika – Arnica montana)
Mária tenyere (Bergenia cordifolia és a Hosta félék)
Márialevél (Tanacetum balsamita)
Mária ágyszalmája ( Orbáncfű – Hypericum perforatum)
Máriavirág (Füzérajak – Physostegia verginiana
Mária-harangvirág (Campanula medium)
Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony közötti időszakban a gyökerek, levelek, virágok titokzatos gyógyító erővel bírnak. Áldást hoznak mindenkire, aki erejüket magához veszi. Örömteli gyűjtögetést kívánok!
|
