|
Boldogasszony füve – “Mindenrejó” füvek
Nagyboldogasszony napjához tartozó szép és hasznos szokás a gyógynövények gyűjtése. Ne mulasszuk el mi sem, ha lehetőségünk van rá! A körülöttünk élő növények segítenek bennünket, ha szeretettel és odafigyeléssel közeledünk feléjük. Minden bajunkra, bánatunkra ott van a segítség bennük. Fűben, fában orvosság, ahogy szoktuk mondani. Jól jön megelőzésre és gyógyulásra a füvek és virágok csodálatos ereje.
Milyen üzenetet hagytak ránk elődeink?
E napon Szeged környékén úgy mondták, hogy “nagyboldogasszonyi füvet” mennek szedni (napraforgót, ökörfarkkórót, csomborkát – Tápén olajágat). Három nap és három éjjel, hogy a Nap fénye és a Hold ereje átjárja, kint tartották a háztetőn. Az ilyenkor szedett növénynek különleges erőt tulajdonítottak:
új pár ágyába tették
csecsemő bölcsőjébe
halottak mellé
új ház építésénél a küszöb alá
használták hideglelésnél
gyógyító főzetével borogattak, lemostak
maguknál hordták minden bajtól megvédett
Az Őrségben koszorút kötöttek az e napon szedett virágokból,s az oltárra helyezték. Vízkeresztkor a füstjével végigtisztították a házat, majd a füstje felé tartották a talpaikat, hogy minden nyavalyától távol tartsák magukat, s közben imádkoztak.
Egyes vidékeken hét, kilenc virágból kötötték a koszorú. Van ahol 77 félét említenek a források, de mindig páratlan számút. Ezek a növények mind gyógyító füvek, virágok, varázsnövények vagy neveikben hordozzák Boldogasszonyunk vagy Szűz Mária nevét.
Általánosan elterjedt szokás volt, hogy virágáldást, virágszentelést tartottak ezen a napon. A szentelt virágokat különböző dolgokra, alkalmakkor használták:
szentelt virággal füstöltek a halott mellett
sírra tettek belőle
szülő nő (Boldogasszony ágya) ágyát szirmaival hintették- milyen szép lehet virágszirmokkal ékesített ágyban szülni és megszületni:)
vetőgabonába tették a szirmait
párna alá tették – szemverés ellen, boszorkányok ellen
ablakba, ajtó fölé tették
gerendára tűzték
villámláskor, mennydörgéskor szentelt gyertya lángjánál füstölték
jelenléte megvéd a tűztől, a villámcsapástól
betegeknek tea készült belőle, borogatás, lemosó főzet
rontás ellen kiváló
leginkább a sublótban, ládafiában tartották a szentelt gyertya mellett
Nagyon sok gyógyító fűnek, virágnak adták Boldogasszony vagy Szűz Mária nevét( a teljesség igénye nélkül):
Boldogasszony mentája (csomborka, Mentha pulegium)
Boldogasszony szilvája (nyári szilva)
Boldogasszony ága (Boróka)
Boldogasszony papucsa Mária cipője, Mária cipellője( Cypripedium calceolus)
Boldogasszony tövise vagy káposztája,Máriatövis (Silybum marianum))
Boldogasszony tenyere (Chrysanthemum balsamite; Tanacetum balsamita)
Boldogasszony palástja (Palástfű – Alchemilla)
Boldogasszony haja (Aranka, Cuscuta)
Boldogasszony füve (Szeplőlapú – Cerinthe))
Boldogasszony rózsája (kövirózsa – Sempervivum)
Boldogasszony rózsája (Bársonyos kakukkfűszegfű- Lychis coronaria)
Mária könnye (rezgőfű, Briza Media)
Mária füve, Máriafű (hegyi árnika – Arnica montana)
Mária tenyere (Bergenia cordifolia és a Hosta félék)
Márialevél (Tanacetum balsamita)
Mária ágyszalmája ( Orbáncfű – Hypericum perforatum)
Máriavirág (Füzérajak – Physostegia verginiana
Mária-harangvirág (Campanula medium)
Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony közötti időszakban a gyökerek, levelek, virágok titokzatos gyógyító erővel bírnak. Áldást hoznak mindenkire, aki erejüket magához veszi. Örömteli gyűjtögetést kívánok!
|
