|
Móricz Zsigmond: KISEGÉR
Hol volt, hol nem, túl az
Óperenciáson,
élt egy gazdag ember,
kinek egy rakáson tyuhaja !
A búzája sok vala.
Nem cserélne a királlyal,
egy egész asztalfiával.
S ki a kulcslyukon befér,
rákapott a kisegér.
Dühös lett a gazda:
- Ide állj, te macska !
Az egeret elfogd,
mert rosszul lesz dolgod !
Macska áll ott istrázsára,
jön az egér nemsokára.
Macska rácsapja a karmát,
s lecsippenti egér farkát.
Cini-cini-zirr!
Az egérke sír !
- Macska néni, adszi mán,
fityelótyám, farkincám. -
- Odaadom, de nem ingyen,
hozzál tejet íziben.
Szalad az egér,
a tehénhez ér.
- Tehén, nekem tejet adj,
tejet adom macskának.
Macska ideadja tán
fityelótyám, farkincám.
- Adok ám, de nem ingyen,
hozzál szénát íziben.
Szalad az egér,
a kaszáshoz ér.
- Kaszás, nekem szénát szedj,
szénát adom tehénnek,
tehén érte tejet ad,
tejet adom macskának,
macska ideadja tán
fityelótyám, farkincám.
- Adok én, de nem ingyen,
cipót hozzál íziben.
Szalad az egér,
gazdasszonyhoz ér.
- Asszony, nekem cipót hozz,
cipót viszem kaszáshoz.
Kaszás nekem szénát szed,
szénát adom tehénnek,
tehén érte tejet ad,
tejet adom macskának,
macska ideadja tán
fityelótyám, farkincám.
- Adok én, de nem ingyen,
szalonnát hozz íziben.
Szalad az egér,
a disznóhoz ér.
- Disznó, adjál szalonnát,
asszony érte cipót ád,
kaszás érte szénát szed,
szénát adom tehénnek,
tehén érte tejet ad,
tejet adom macskának,
macska ideadja tán
fityelótyám, farkincám.
- Adok ám, de nem ingyen,
makkot hozzál íziben.
Szalad az egér,
a makkfához ér.
- Tölgyfa, makkot adj nekem,
hogy a disznóhoz vigyem.
Adjon érte szalonnát,
asszony ezért cipót ád,
kaszás ezért szénát szed,
szénát adom tehénnek,
tehén érte tejet ad,
tejet adom macskának,
macska ideadja tán
fityelótyám, farkincám.
- Adok, kicsiny egerem,
minden makkom leverem.
Örül az egér,
bõribe se fér.
Jaj, de veszti a kedvét,
potyog a makk, mint a jég.
Megkólintja egy,
kisegérke, nyekk !
Nem kell most már semmi jó,
sem szalonna, sem cipó,
se széna, se tejecske,
még a fityelótya se !
|
