|
Az öregek
Gyűjtötte: Benedek Elek
Az öregekről mondok mesét, gyermekek, hallgassatok ide!
Egyszer egy obsitos katona megy, mendegél hazafelé, s amint megy egy falun keresztül, látja, hogy kint ül a kapuban egy ősz öregember, s bőg keservesen, hogy csak úgy zengett a falu belé. Kérdi az obsitos:
- Ugyan bizony miért sír kend, öregapám?
- Jaj, hogyne sírnék, édes fiam, mikor megvert az édesapám.
- Ne mondja kend! Hiszen kend is van legalább százesztendős, csak nem él az édesapja?
- Hát, ha nem hiszed, fiam, eredj, menj be az udvarba. Nézd meg, éppen fát vág az apám!
Bemegy az obsitos, s hát csakugyan ott van egy még öregebb ember, s vágja a fát, hogy egy legény sem vághatta volna különben.
Köszönti az obsitos:
- Adjon isten jó napot, öregapám! Ugyan bizony hogy volt lelke megverni a fiát?
- Hát hogyne vertem volna meg, mikor nem fogadott szót a nagyapjának!
- Ne te, ne, mit beszél kend?! Hát még az apja is él kendnek?
- Hogyne élne! Eredj csak be a házba, ott ül a góc alatt, s pipázik. Nézd meg, ha nem hiszed!
Bemegy az obsitos. S hát csakugyan ott ül az öregember a góc alatt. Nagy füstöket eresztget a pipájából, s morgolódik az unokájára, hogy így, meg úgy, csak még egyszer ne fogadjon szót neki, majd hátraköti a sarkát.
Köszönti az obsitos az öregembert, s kérdi:
- Ugyan bizony, öreg apámuram, hány esztendős lehet kigyelmed?
- Hej, édes fiam, azt én nem tudom. Hanem menj el a paphoz, aki keresztelt. Az majd megnézi a matrikulában.
- De már, öregapám, ne tréfáljon, csak nem él még az a pap is, aki kendet keresztelte?
- De biz' Isten, Krisztus úgy segéljen, él biz' az, fiam. Ha nem hiszed, nézd meg! Bizonyosan otthon találod, mindig olvassa a Bibliát.
Elmegy az obsitos a paphoz. Hát az csakugyan ott ül az asztalnál. Előtte az öreg Biblia. A szemén egy nagy okuláré, s babukol, olvasgat belőle.
- Szerencsés jó napot kívánok, tisztelendő szentatyám!
- Hozott Isten, édes fiam! Hát mi jóban jársz? Talán bizony páros életre készülsz?
- Nem készülök én most, tisztelendő szentatyám, hanem azt szeretném megtudni, hogy ez s ez az öregember hány esztendős lehet?
- Biz' azt én, édes fiam, könyv nélkül nem tudom, hanem mindjárt megnézem a matrikulában.
Feláll a pap. Megy a könyves tékához, hogy kivegye a matrikulát.
Azám! A téka be volt zárva.
- Na, édes fiam - mondá a pap -, erősen sajnálom, de a matrikulát elé nem vehetem, mert nincs itthon a kulcs. Magával vitte az édesanyám a szőlőbe!
Ha a papnak az anyja a kulcsot el nem vitte volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Itt a vége, fuss el véle!
|
