ONÓDI Béla(1900, Budapest - 1991, Szentendre)festő.
Festőművész. A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja. Munka Érdemrend arany fokozata (1985), Szentendre Város díszpolgára (1988).
A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendékeként tanul 1918-20 között. 1918-ban főiskolai ösztöndíjjal Nagybányára, 1919-ben pedig a kecskeméti művésztelepre látogat. 1921-25. között Amerikában él, Philadelphiában, a The North American újság illusztrátora. Eközben az Academy of Fine Arts-on folytatja művészeti tanulmányait. 1923-ban a párizsi Academie Colarosit látogatja, Jeges Ernővel együtt Barbizonba utazik. 1926-tól dolgozik a szentendrei művésztelepen, művei szerepelnek annak kiállításain. Ő is részt vesz negyedmagával a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom kifestésében 1932-33 között. 1941-ig a művésztelepen, utána a városban él. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjjal Erdélybe megy, Nagybányára is ellátogat. 1946-ban kizárják a teleptagok sorából, de ugyanúgy rendszeresen kiállít a szentendrei művészekkel. 1958-ban és 1965-ben megrendezik a gyűjteményes kiállítását a szentendrei Ferenczy Múzeumban. 1979-ben egyéni kiállítása látható a szentendrei Művésztelepi Galériában. A Magyar Nemzeti Galéria 1980-ban ad otthont gyűjteményes kiállításának. 1984-ben Életutam címmel megjelenik önéletrajzi írása Deisinger Margit szerkesztésében. 2000-ben centenáris kiállításra kerül sor a szentendrei MűvészetMalomban.
Egész életművét meghatározza a nagybányai művészet iránti nosztalgia, az ebből táplálkozó lírai hangvételű természetelvű ábrázolás. Gyakori témája a szentendrei városkép és a környező természeti tájak. A harmincas évektől kezdve egészen haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használ, képeit mindinkább a látványt feloldó fény- és színjáték jellemzi.
