|
Búza Barna szobrász Vésztőn született, 1910. december 30-án.
1922-ben Sarkadra költöztek, ahol édesapjától, aki a nagybányai festőiskola tagja volt, rajzolni tanult. 1928-ban felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol előbb Sidló Ferenc, majd Szentgyörgyi István szobrászművész-tanárok irányították. Tanulmányi évei alatt neki ítélték a Ferenczy István díjat, a Székesfővárosi és Balló Ede díjat. A főiskola elvégzése után mesteriskolásként 1935-36-ra szóló római ösztöndíjat kapott.
1933 óta kiállító művész. Még abban az évben a Műcsarnokban megrendezett, 40 éven aluli művészek I. díját a zsűri neki ítélte. 1936-ban Rómában, a Magyar Akadémia termeiben rendezett évzáró bemutatón, melyet II. Viktor Emánuel király nyitott meg, a Galéria D' Arte Moderna három szobrát megvásárolta. 1937-ben meghívták a Velencei Biennáléra. 1937 végén, a budapesti Téli Tárlaton, a Műcsarnok a Zala György-érmével tüntette ki.
1943-ban, a Kolozsvár Művészeti Hetek kiállításán, az országos fafaragó versenyen Szent Tadeus szobrát I. díjjal tüntették ki. 1944-ben a (a nyilasok bosszújának következményeként) büntető századba kellett bevonulnia. Alakulatával Ausztriába került. A háború véget értével Ausztriában maradt, fafaragó műhelyt nyitott.
Főleg kultikus műveket alkotott, Ott készült a Salzburgi Minoritáknak számára egy Krisztus szobra is.
1945-ben műtermét elvették. Hazatérte után fél évig kőműveseknél fehérmunkásként dolgozott az akkori köztársasági elnöki palota gipsz díszítményein. Szobrász kollégáinak, barátainak bizalma visszasegítette eredeti foglalkozásához. A művészeti alap megszervezésében, különösen annak kivitelező iparvállalatának kialakításában, jelentős munkát végzett.
Közben helyreállította a Százados úti Művésztelepen ma is meglévő műtermét, és újra bekapcsolódott az alkotómunkába, a Budavári Mátyás Templom előtti téren a Szentháromság szobor alakjait rekonstruálta.
Az ország településein sok köztéri szobra áll: köztük Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1989. évi agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony ülő alakja.
1956-ban Kazincbarcikán lovas szobra I. díjat kapott. Számos síremléke közül említhető Bárdos Lajos, Bakács Tibor orvosprofesszor, Kondor Béla festőművész, Gobbi Hilda színésznő emlékének megörökítése. Több mint 100 érmet metszett nagy elődökről és kortársakról, fontos eseményekről. Szakrális munkái közül kiemelkedik a székesfehérvári Prohászka bazilikában a Jó Pásztor főoltárszobor, a sümegi ferencrendi kegytemplom keresztútja és a püspöki bazilika keresztútja 1954-1957. Művészi hitvallásában s műveiben az izmusok divatáramlatai ízlését, alkotói szándékait nem befolyásolták.
Közérthető műveket alkot, a felhasznált anyagok tulajdonságait tiszteletben tartja. A korunkat jellemző politikai áramlatok nem téríthették el munkásságától. Lakossági kívánságra független országgyűlési képviselővé választották a nyolcvanas években.
1974-ben Irak fővárosával városesztétikai tanácsadói szerződést kötött, ezt a munkáját az Irak-Irán között kitört háborúig folytathatta.
Budapesten, a Műszaki Egyetemen meghívottként a Kreatív gondolkodás módozatai az alkotó munkában címmel egy tanéven át volt előadó. Sarkad város díszpolgárává választották.
1999-ben a Magyar Kultúra lovagja kitüntetésben részesítették. Majd még ugyanebben az évben megkapta a VIII. kerület Józsefváros becsületkeresztjét. 2000 nyarán felavatták Budapesten, a Kálvin téren, másfél alaknyi Kálvin János szobrát. 2001-ben augusztus 20. alkalmából a Magyar Köztársaság arany érdemrend keresztjével tüntették ki, majd 2002-ben a Magyar Köztársaság lovagkeresztjével.
Ma is alkot, leveleket, megrendeléseket mail@buzabarna.hu címen fogad.
Egyéni kiállításai:
1941 Műbarát, Budapest (Czene Bélával, Élesdy Istvánnal)
1943 Műbarát, Budapest (Istókovits Kálmánnal)
1957 Katona József Múzeum (Bozsó Jánossal), Kecskemét
1958 Déri Múzeum (Boross Gézával), Debrecen
1967 Thorma János Múzeum (Bozsó Jánossal), Kiskunhalas
1972 Megyei Művelődési Központ, Békéscsaba
Művelődési Ház (Doór Ferenccel), Tokaj
1974 Dürer Terem, Gyula
1975 Kisvárda
1978 Csepel Galéria, Budapest
1979 Vármúzeum, Esztergom
1980 Művelődési Központ, Sarkad
1985 Csepel Galéria, Budapest (Pituk Józseffel)
1987 Hevesi Sándor Művelődési Központ (Vincze Lajossal), Nagykanizsa
1989 Művelődési Központ, Sarkad.
2002 Tihanyi Apátság
Válogatott csoportos kiállítások:
1934-től Nemzeti Képzőművészeti Kiállítások, Műcsarnok, Budapest
1937 Modern monumentális művészet, Nemzeti Szalon, Budapest
1939 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Őszi Tárlata, Műcsarnok, Budapest
1938,1942 XXI., XXIII. Velencei Biennálé, Velence
1941 Magyar Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1942 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Őszi Tárlata, Budapest
1950-től Magyar Képzőművészeti Kiállítások, Műcsarnok, Budapest
1955 Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1955-től Országos Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965 A Százados úti művésztelep 50 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Magyar képzőművészet a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1969 Magyar egyházi kultúra, Magyar Akadémia, Róma
1975 Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1977 I. Portrébiennálé, Hatvani Galéria, Hatvan
1978 Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1979 Faszobor, Csontváry Terem, Pécs
1981-től III. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron
1983 Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom
1985 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1988 Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
1994 Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest
1997 Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest
|
|
