A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik ugyanakkor az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony, a viszony létrejötte után az élettárs birtokába ajándékként vagy öröklés útján került vagyontárgy, illetve azok a vagyontárgyak, amelyeket a különvagyon értékén szereztek.
Az élettárs nem tartozik a törvényes örökösök közé, így végrendelet hiányában az élettárs nem örököl az elhunyt után. A közös tulajdonból a fentiek alapján részesül az élettárs.
A házastársakhoz hasonló jogok és kötelezettségek
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozók, de nem közeli hozzátartozók; más jogszabályok azonban gyakran az élettársakat is beleértik a közeli hozzátartozó fogalmába és ez alapján az élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek.
Így például az élettárs a büntetőeljárás során megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen; az élettársa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasztása vagy bűnpártolás címén nem büntethető; jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni; illetve az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont károsító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők.
Az élettársakra a házastársakhoz hasonló szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
Az élettárs jogosult egészségügyi információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről. A házastárshoz hasonlóan az élettárs köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni.
Az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél. Az élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére, ill. lakásvásárlási célú állami garanciavállalás igénybevételére.
A közös gyermek szülői felügyelete, elhelyezése, tartásdíja tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a felek házasságban vagy élettársi kapcsolatban éltek.
A házastársaktól eltérő szabályozás
Az élettárs esetében nincs apasági vélelem, tehát az anya élettársa automatikusan nem, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági megállapítása után tekintendő a gyermek apjának. Élettársak közösen nem fogadhatnak gyermeket örökbe, és az egyik élettárs nem fogadhatja örökbe élettársa vérszerinti gyermekét. Míg a házastárs gyermekét a házastárs köteles eltartani (mostohagyermek tartása), az élettársnak ilyen kötelessége nincs.
Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján lehetőség van, de ebben az esetben a névváltoztatás külön engedélyeztetni kell, és az eljárás költsége is magasabb.
Az élettársak esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ebből következően az élettárs csak szívességi lakáshasználónak minősül, ha élettársa tulajdonában álló ingatlanban lakik. Így a lakáshasználat bármikor indoklás nélkül megvonható tőle; a bérelt lakás esetén az élettárs csak akkor lakhat a lakásban, ha ennek lehetőségét a szerződésbe foglalták; illetve az élettárs nem jogosult az önkormányzati bérlakás bérlésének folytatására a lakást bérlő élettárs halála után.
A házastársaktól eltérően az élettársak közös végrendeletet nem készíthetnek. Végrendelet alapján történő öröklés esetén az élettárs jóval magasabb örökösödési illetéket köteles fizetni, mint a házastárs.
Az élettárs jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de a házastársakkal ellentétben 10 év együttélés szükséges a jogosultság megállapításához. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.
Az élettárs a házastárssal ellentétben nem minősül automatikusan családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak legalább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar vagy más EU tagállam állampolgára, illetve az együttélés hosszától függetlenül, ha az élettárs a magyar vagy EU-állampolgár eltartottja. A menekültként vagy menedékesként elismert ember esetében az élettárs a házastárstól eltérően nem kap automatikusan menekült- vagy menedékes státuszt. Magyar állampolgár élettársa a házastárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen.
