Ha mellette nincs vele semmi gond akkor miért ne? Ha ő így érzi jól magát legyen. Az ember általában ebben a korban áfmegy pár stílus váltáson, kipróbál dolgokat stb. Egyszóval keresik önmagukat. Van akinél ez nem annyira feltűnő, de van aki ilyen korban elég extrémen megváltozik. Pl az egyik pillanatban még édes kedves kislány másnap meg úgy jön haza hogy kifuratta az orrát, vagy tetkot varratott és lesz*r mindent. Ez a kor velejárója. Ilyenkor lázadnak, keresik önmagukat. Ha egyébként nincs vele gond akkor szerintem nem baj. Én is csináltam pár őrültséget ilyen idősen, és volt egy két dolog amivel meghökkentettem a szüleim
De aztán ahogy felnőttem rájöttem hogy làzadni buta dolog, megtalàltam a sajàt stìlusom, az életcélom és ìgy vagyok boldog. És hàlàs vagyok a szüleimnek hogy hagytàk hogy megtalàljam önmagam és nem szóltak bele abba milyen a stìlusom mert igy tudom kifejezni magam. Szóval szerintem semmi gond nincs vele ha ö igy érzi jónak